Leírás
“Az örök fény országa” bepillantást enged a mennyek birodalmába. Abba a világba, amely az ember eredeti hazája, ahová szíve mélyén mindig visszavágyik, s amelynek elérését a szellemi hagyományok lehetővé teszik. Bár az idők folyamán sokan feljutottak ezekbe az égi világokba, mégis keveset tudunk arról, hogy milyen ott az élet.
Ez a könyv ezt a hiányt pótolja: szellemi tanítások és hiteles beszámolók alapján bemutatja a mennyei világokat, s azt, hogy hogyan élnek ott a megszabadult lelkek. Megtudhatjuk, ki várja a szellemi világba megérkezett lelket, miként fiatalodik meg, milyen otthona lesz, hogyan találkozhat égi és földi szeretteivel, milyen tevékenységeket folytathat új hazájában és hogyan látogathat el emelkedettebb világokba. A beszámolókból kibontakozik az égi világok valódi szépsége: részletesen leírják a különleges természetet és tájakat, a gondolati úton való közlekedés módját, a mennyei városok felépítését és életét, az égi tudományt és művészeteket, valamint a gyerekek külön szféráját.
A beszámolókat olvasva lélekben közelebb kerülhetünk ezekhez a világokhoz, amelyek erőt adnak ahhoz, hogy földi életünket értékesen élve mi is beléphessünk majd a mennyek birodalmába.
Ez a könyv ezt a hiányt pótolja: szellemi tanítások és hiteles beszámolók alapján bemutatja a mennyei világokat, s azt, hogy hogyan élnek ott a megszabadult lelkek. Megtudhatjuk, ki várja a szellemi világba megérkezett lelket, miként fiatalodik meg, milyen otthona lesz, hogyan találkozhat égi és földi szeretteivel, milyen tevékenységeket folytathat új hazájában és hogyan látogathat el emelkedettebb világokba. A beszámolókból kibontakozik az égi világok valódi szépsége: részletesen leírják a különleges természetet és tájakat, a gondolati úton való közlekedés módját, a mennyei városok felépítését és életét, az égi tudományt és művészeteket, valamint a gyerekek külön szféráját.
A beszámolókat olvasva lélekben közelebb kerülhetünk ezekhez a világokhoz, amelyek erőt adnak ahhoz, hogy földi életünket értékesen élve mi is beléphessünk majd a mennyek birodalmába.
Tartalomjegyzék
Előszó
I. Bevezetés
II. Megérkezés az égi világba
A tudatos halál – A tudattalan átlépés – Az alvás – Az ítélet – A felébredés – Megerősödés – GyógyulásokIII. A szellem teste
A szellemi test jellemzői – Az életkor – A szellem ruhájaIV. Az égi otthon
I. Bevezetés
II. Megérkezés az égi világba
A tudatos halál – A tudattalan átlépés – Az alvás – Az ítélet – A felébredés – Megerősödés – GyógyulásokIII. A szellem teste
A szellemi test jellemzői – Az életkor – A szellem ruhájaIV. Az égi otthon
V. Az örök élet birodalmában
Általános jellemzők – A táj és a természet – Az utak – A talaj – A víz – A virágok – A gyümölcs – A kertek gondozása – A harmónia és a lélek alaptermészete – Az idő – A tér és a távolságok – A szférák közötti határok – A szellemi világ hatása a Földre
VI. Élet az örök fény birodalmában
A városok – Az épületek az égi városban – A templom – A felépülés házai – A tanulás palotái – A művészet – Az építészet – A „mindennapi” élet az égi városokban – A munka és a szabadidő – A szervezettség – A kormányzó – Az ünnepek – Látogatás a magasabb világokba – A közlekedés – A kommunikáció – A gyerekek a túlvilágon – A személyes kapcsolatok az örök fény országában – Találkozás a rokonokkal a szférákban – Találkozás a földi rokonokkal – Duálok találkozása
VII. A szellemi fejlődés Isten országában
Zárszó
Részletek a könyvből:
„ Egy kis gondolkodás után folytatta:
– A szellem emlékezete szinte kimeríthetetlen, felfogó képessége messze meghaladja a földi emberét. Majd ha elkezdesz itt tanulni valamit, meg fogod látni, hogy szellemként sokkal könnyebben és gyorsabban megy, mint emberként. Azt is észre fogod venni, hogy amit olvasol vagy tanulsz, azt tökéletesen megjegyzed, nem felejted el, mint a Földön. Az elmét itt nem gátolja már az anyag, így szabadon tud működni.
– Ezek szerint itt mindenki pillanatok alatt tanul meg mindent? – kérdeztem meglepetten.
– Nem egészen így van. A ’könnyebben és gyorsabban’ relatív kifejezés, ami azt jelenti, hogy földi képességeinkhez mérten. Viszont sem a Földön, sem itt nem vagyunk egyformák, s nem ugyanazzal a szellemi képességgel hagytuk el az ’árnyékvilágot’. Ahogy már mondtam, ebben a szférában még senki sem tökéletes.
Egy kicsit elmerengtem, majd így szóltam barátomhoz:
– Nekem úgy tűnik, hogy a szellemi test, amiben itt élünk, sokban különbözik a földitől. Mesélnél még róla?
Barátom bólogatott, majd egy kis gondolkodás után megszólalt:
– A szellemi testünk külsőleg nagyon hasonlít a földire, de nincsenek benne gyengeségek, hiányosságok. Minden testrészünket tökéletesen tudjuk mozgatni, nem fáj semmink, az érzékszerveink – a látásunk, hallásunk, szaglásunk – kiválóan működnek, sőt jobban, mint a Földön. Amikor megérkezünk ide, akkor optimális lesz a szellemi testünk, azaz itt senki sem kövér vagy sovány. Mondhatjuk úgy is, hogy az ideális formánkat nyerjük el, s azt az állapotot, amit a Földön életünk virágában éltünk meg. Aki idősen hal meg, az itt visszafiatalodik, amíg eléri az ő ideális formáját. Aki viszont fiatalon kerül ide, az elkezd fejlődni szintén addig az állapotig, ami az ő optimális formája. Mindez azonban úgy történik, hogy megtartjuk egyéni tulajdonságainkat, s a külső visszafiatalodás nem jelenti azt, hogy érettségben is visszalépünk.
Ezzel együtt eltűnnek mindazok az esetleges testi elváltozások, problémák is, amelyek a Földön valamilyen oknál fogva megterhelték az életünket. Tudod, vannak olyan lelkek, akik a Földön nem kellemes külsőben éltek, azaz a szellemük szép volt, de a testük kevésbé. Ide átkerülve eltűnik róluk minden rútság, és olyanná válnak, mint a szellemük: széppé. Ugyanakkor vannak olyan szellemek, akik a Földön igen tetszetős külsővel rendelkeznek, de a szellemi világba átlépve, eltűnik minden szépség róluk, s olyanná válnak, amilyen a szellemük: csúffá. A halál után az ember leteszi a földi ’maszkot’, és elnyeri az igazi külsejét, azt, ami megfelel a belső állapotának. A szellemi világ az igazság megjelenítője.””Előzetesen annyit kell tudnunk, hogy földi munkálkodása eredményeként a lélek általában egy házat kap, de ha nem (pl. túl fiatalon halt meg), akkor valaki befogadja a házába, s ő később gondoskodik magának lakhelyről.
‘– Megérkeztünk! Most már kinyithatod a szemedet! – mondta biztató hangon Tamás.
Csak pár perccel ezelőtt tudtam meg, hogy új otthonom lesz, s őszintén szólva el sem tudtam képzelni, hogy mi vár rám. De ahogy kinyitottam a szememet, elakadt a szavam a csodálkozástól. Gyönyörű táj terült el előttem, ahol messzire elláttam, s mindenütt csodálatos zöld mezők, fák, virágok, festői házak, kis patakok és erdők látszottak. Közvetlenül a szemem előtt pedig ott állt az új otthonom – ami tökéletes mása volt szeretett földi házamnak! Percekig ittam magamba a látványt, s nem szégyelltem, hogy kicsordultak a könnyeim. Mélyen meghatódva néztem továbbra is az előttem lévő csodát.
Tamás együttérzően hallgatott, csendesen mosolygott, majd lassan megszólalt:
– Meglepődtél, ugye?
– Nagyon, … nem is tudtam elképzelni, hogy mi vár rám, … de azt, hogy minden ilyen gyönyörű, .. azt végképp nem. … Tamás, … ugye most álmodom?
– Nem, barátom, nem, ez a valóság. Ami eddig volt, az volt az álom – válaszolta kedvesen.
– Tamás, hol vagyok? … Ez egy másik bolygó? … Tényleg nem álmodom? – törtek fel belőlem a kérdések.
– A Föld közelében vagy, a szellemi világban – mondta kurtán.
– De itt meseszerűen gyönyörű minden! … Olyan érzésem van, mintha egy gyerekmesébe csöppentem volna! Csípj meg, hogy érezzem, ébren vagyok!
– Nem kell, hogy megcsípjelek. Pár perc múlva érezni fogod az élet dús áradását mindenből, ami itt van, s tudni fogod, hogy ez a valóság. ….
– Még mindig azt hiszem, hogy álmodom, és egy mesében vagyok! – szóltam kissé hitetlenkedve.
– Pedig ez pontosan fordítva van: ez a valóság, és a földi élet volt az álom – magyarázta barátom. A mesék – amit a Földön senki sem tart valóságnak – innen, ebből a világból vették a „mintát”. Régen éltek olyan emberek, akiknek bepillantásuk volt ide, látták, milyen itt az élet, s ezt írták le – tanítási céllal – a mesékben. Majd ha egyszer el tudunk látogatni a felsőbb világokba, neked is világossá válik ez. …’ “‘
– A szellem emlékezete szinte kimeríthetetlen, felfogó képessége messze meghaladja a földi emberét. Majd ha elkezdesz itt tanulni valamit, meg fogod látni, hogy szellemként sokkal könnyebben és gyorsabban megy, mint emberként. Azt is észre fogod venni, hogy amit olvasol vagy tanulsz, azt tökéletesen megjegyzed, nem felejted el, mint a Földön. Az elmét itt nem gátolja már az anyag, így szabadon tud működni.
– Ezek szerint itt mindenki pillanatok alatt tanul meg mindent? – kérdeztem meglepetten.
– Nem egészen így van. A ’könnyebben és gyorsabban’ relatív kifejezés, ami azt jelenti, hogy földi képességeinkhez mérten. Viszont sem a Földön, sem itt nem vagyunk egyformák, s nem ugyanazzal a szellemi képességgel hagytuk el az ’árnyékvilágot’. Ahogy már mondtam, ebben a szférában még senki sem tökéletes.
Egy kicsit elmerengtem, majd így szóltam barátomhoz:
– Nekem úgy tűnik, hogy a szellemi test, amiben itt élünk, sokban különbözik a földitől. Mesélnél még róla?
Barátom bólogatott, majd egy kis gondolkodás után megszólalt:
– A szellemi testünk külsőleg nagyon hasonlít a földire, de nincsenek benne gyengeségek, hiányosságok. Minden testrészünket tökéletesen tudjuk mozgatni, nem fáj semmink, az érzékszerveink – a látásunk, hallásunk, szaglásunk – kiválóan működnek, sőt jobban, mint a Földön. Amikor megérkezünk ide, akkor optimális lesz a szellemi testünk, azaz itt senki sem kövér vagy sovány. Mondhatjuk úgy is, hogy az ideális formánkat nyerjük el, s azt az állapotot, amit a Földön életünk virágában éltünk meg. Aki idősen hal meg, az itt visszafiatalodik, amíg eléri az ő ideális formáját. Aki viszont fiatalon kerül ide, az elkezd fejlődni szintén addig az állapotig, ami az ő optimális formája. Mindez azonban úgy történik, hogy megtartjuk egyéni tulajdonságainkat, s a külső visszafiatalodás nem jelenti azt, hogy érettségben is visszalépünk.
Ezzel együtt eltűnnek mindazok az esetleges testi elváltozások, problémák is, amelyek a Földön valamilyen oknál fogva megterhelték az életünket. Tudod, vannak olyan lelkek, akik a Földön nem kellemes külsőben éltek, azaz a szellemük szép volt, de a testük kevésbé. Ide átkerülve eltűnik róluk minden rútság, és olyanná válnak, mint a szellemük: széppé. Ugyanakkor vannak olyan szellemek, akik a Földön igen tetszetős külsővel rendelkeznek, de a szellemi világba átlépve, eltűnik minden szépség róluk, s olyanná válnak, amilyen a szellemük: csúffá. A halál után az ember leteszi a földi ’maszkot’, és elnyeri az igazi külsejét, azt, ami megfelel a belső állapotának. A szellemi világ az igazság megjelenítője.””Előzetesen annyit kell tudnunk, hogy földi munkálkodása eredményeként a lélek általában egy házat kap, de ha nem (pl. túl fiatalon halt meg), akkor valaki befogadja a házába, s ő később gondoskodik magának lakhelyről.
‘– Megérkeztünk! Most már kinyithatod a szemedet! – mondta biztató hangon Tamás.
Csak pár perccel ezelőtt tudtam meg, hogy új otthonom lesz, s őszintén szólva el sem tudtam képzelni, hogy mi vár rám. De ahogy kinyitottam a szememet, elakadt a szavam a csodálkozástól. Gyönyörű táj terült el előttem, ahol messzire elláttam, s mindenütt csodálatos zöld mezők, fák, virágok, festői házak, kis patakok és erdők látszottak. Közvetlenül a szemem előtt pedig ott állt az új otthonom – ami tökéletes mása volt szeretett földi házamnak! Percekig ittam magamba a látványt, s nem szégyelltem, hogy kicsordultak a könnyeim. Mélyen meghatódva néztem továbbra is az előttem lévő csodát.
Tamás együttérzően hallgatott, csendesen mosolygott, majd lassan megszólalt:
– Meglepődtél, ugye?
– Nagyon, … nem is tudtam elképzelni, hogy mi vár rám, … de azt, hogy minden ilyen gyönyörű, .. azt végképp nem. … Tamás, … ugye most álmodom?
– Nem, barátom, nem, ez a valóság. Ami eddig volt, az volt az álom – válaszolta kedvesen.
– Tamás, hol vagyok? … Ez egy másik bolygó? … Tényleg nem álmodom? – törtek fel belőlem a kérdések.
– A Föld közelében vagy, a szellemi világban – mondta kurtán.
– De itt meseszerűen gyönyörű minden! … Olyan érzésem van, mintha egy gyerekmesébe csöppentem volna! Csípj meg, hogy érezzem, ébren vagyok!
– Nem kell, hogy megcsípjelek. Pár perc múlva érezni fogod az élet dús áradását mindenből, ami itt van, s tudni fogod, hogy ez a valóság. ….
– Még mindig azt hiszem, hogy álmodom, és egy mesében vagyok! – szóltam kissé hitetlenkedve.
– Pedig ez pontosan fordítva van: ez a valóság, és a földi élet volt az álom – magyarázta barátom. A mesék – amit a Földön senki sem tart valóságnak – innen, ebből a világból vették a „mintát”. Régen éltek olyan emberek, akiknek bepillantásuk volt ide, látták, milyen itt az élet, s ezt írták le – tanítási céllal – a mesékben. Majd ha egyszer el tudunk látogatni a felsőbb világokba, neked is világossá válik ez. …’ “‘
Értékelések
Még nincsenek értékelések.